Kínai élelmiszerminősítő vállalat létesülhet Magyarországon, és egy kereskedőházként is működő közös beszerzési, termeltetési társaság is megvetheti lábát – tájékoztatta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az MTI-t hétfői tárgyalásairól Pekingben.
Látogatásának első napján a magyar miniszter tárgyalt Csen Lei vízügyi miniszterrel és tárcaközi vízügyi megállapodást írtak alá szakmai együttműködésről. A tárcavezető a Vízügyi Erőforrás Minisztériumában tízpontos szándéknyilatkozatot írt alá, melyben meghatározták a jövőbeni együttműködés területeit, így például a vízellátást és szennyvízkezelést, az integrált folyami vízgyűjtő gazdálkodást és az árvízi kockázatcsökkentést. Megállapodtak abban is, hogy nemzetközi vízügyi eseményeken összehangolják a munkájukat.
“Magyar részről bemutattuk a Vízipari Klasztert és átadtuk az együttműködésben érdekelt vállalatok listáját, míg kínai részről külön is érdeklődést mutattak olyan típusú tapasztalatcserére, amelynek révén jobban megismerhetik az uniós vízvédelmi jogot és vízgazdálkodást” – mondta a miniszter. Magyarországot meghívták az úgynevezett Sárga-folyó fórumra is. Fazekas Sándor felkereste a környezetvédelmi minisztériumot is, ahol hasonló témák voltak terítéken, s a magyar fél felajánlotta olyan eljárások hasznosítását, amelyek magyar találmányokhoz kötődnek.
A kiterjedt jogkörrel rendelkező kínai Karantén hivatalban, amely egyszerre felügyelő és engedélyező hatóság, a magyar élelmiszerek Kínába irányuló exportjának útját igyekezett egyengetni a miniszter. A húsipar kiemelt területei között a sertés, a kacsa, a liba és a nyúl voltak, de szóba került a hőkezelt termékek exportja, illetve késztermékek, konzervek értékesítése is.
Kína annyi élelmiszert vásárol külföldről, amennyit az EU megtermel – húzta alá a tárcavezető, kiegészítve azzal, hogy fontos tudni: mire van kereslet, nem lehet úgy értékesíteni, hogy az eladó nincs tekintettel a felvevőpiacra, a kínaiak igényére. Fazekas Sándor Cse Si-ping (Zhi Shiping) hivatalvezető miniszterrel folytatott tárgyalásán nyitottságot tapasztalt arra a felvetésre, hogy hozzák létre a Karantén hivatal egy fiókintézményét, kirendeltségét Magyarországon, ami az importengedélyezési eljárást gyorsabbá és rugalmasabbá tenné. A kínai minősítés rendje ugyanis bonyolult és hosszadalmas.
A miniszter ehhez kapcsolódóan elmondta, az országos hatáskörű gabona, olaj és élelmiszer ellátási tanácsnál úgyszintén felmerült egy olyan közös, ötven-ötven százalékos tulajdoni hányadú vállalat megalapításának a gondolata, amely az országhatáron is túlnyúlóan integráló, termeltető feladatot is elláthat.
A magyar vidékfejlesztési miniszter kedden folytatja hivatalos pekingi tárgyalásait és találkozik Niu Dun kínai mezőgazdasági miniszterhelyettessel.
A magyar-kínai agrár-külkereskedelem az elmúlt két évtizedben deficites volt, jóllehet a mérleghiány csökkent. A Kínából származó élelmiszergazdasági import pl. 2008-ban mintegy 8-szorosa volt az oda irányuló magyar agrárkivitelnek. A 2009-es import-export arány már „csak” 3,7-szeres, a 2010-es statisztika pedig már „csak” 2,3-szeres importtöbbletet mutatott, mely 2011-re is jellemző volt. A változások mögött a magyar agrárexport élénkülése és a kínai import visszaesése húzódik meg.
Magyarország képviselteti magát a 2012. május 9-11. között megrendezett SIAL China, Shanghai kiállításon és vásáron. A külpiaci terjeszkedés jegyében 100 m2-es közösségi standon állítunk ki. Élelmiszerexport választékunk eddig a húsipari termékekre, vízi szárnyas és vadhús árukra, borokra koncentrálódott, de tekintettel a kialakulóban lévő módosabb társadalmi rétegekre, a delikátesz és kényelmi termékek felé is nyitunk.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája, MTI)
forrás: www.kormany.hu