Az agrárkapcsolatok gördülékenyebbé tételéről tárgyalt Kínában a VM államtitkára

2011. november 17.

Az agrárkereskedelem megkönnyítését segítő tárgyalásokat folytatott Pekingben Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára, aki Kelet-Kínában részt vett egy nemzetközi tollfesztiválon is.

Az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár az Anhuj (Anhui) tartománybeli Lu’an városban tartott 2. Nemzetközi Tollfesztiválra kapott meghívást, s ottani programját befejezve folytatott megbeszéléseket a kínai fővárosban. Pekingben találkozott a minőségfelügyeleti és ellenőrző hivatal miniszter-helyettesével, Vej Csuan-csunggal (Wei Chuanzhong), valamint Vang Jinggel (Wang Ying), a kínai Mezőgazdasági Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős főigazgatójával.

“Az export-import kapcsolatok megkönnyítését, rugalmasságot szeretnénk elérni ezen a területen” – mondta az államtitkár az MTI-nek Pekingben, hozzátéve, hogy partnereitől ígéretet kapott a magyar sertéshústermékek exportjához szükséges engedélyeztetési eljárás felgyorsítására. “Mint kiderült, már főleg csupán adategyeztetésekre van szükség” – állapította meg. A magyar szalámi előtt is igyekeznek az utat megnyitni, ennek érdekében azt szeretnék elérni, hogy a feldolgozott termékek kategóriájába sorolják.

Kardeván Endre, jó esély van arra, hogy a kergemarhakór-mentes Magyarország szállítson az elsők között ismét marhahúst a kínai piacra.

A tárcaközi megbeszéléseken szándéknyilatkozat is született, amely egy tudományos és technológiai központ létesítésének tervét tartalmazza. A két minisztérium egy-egy tudományos intézményt bízna meg a közvetlen kapcsolattartással, illetve a kutatások összehangolásával, szaktanácsadással.

A Kínában először járó államtitkár hangsúlyozta: egyre több a magyar-kínai közös projekt, a magyar vállalkozók különböző technológiai rendszereket értékesítenek, de például facsemetékkel, vetőmagvakkal, állattenyésztési technológiákkal is jelen vannak a magyar vállalatok. A kínai fél ezúttal is megerősítette, hogy lehetőleg komplett technológiát hozzanak, és vegyesvállalati formában működjenek együtt a vállalkozások. A jövőbeli elképzelések ismertetésekor kész, komplett projektek leírását kérik.

A tollfesztiválhoz kapcsolódó kiállításon a luani mezőgazdasági és technológiai kft-vel közös standon mutatkozott be a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. A hatmilliós várostól mintegy 30 kilométerre lévő telepen ez alkalommal adtak át ünnepélyesen egy lúdszülőpár keltető és tartó üzemet, amely a hortobágyiakkal együttműködve, magyar tenyésztojással, magyar technológiával és magyar szakemberek segítségével fog működni.

Varga Ferenc, a Toll Terméktanács elnöke, a Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalkozásban 7 ezer törzslúddal vesznek részt, biztosítják a keltető berendezéseket és nevelő épületek technológiáját. A beruházás értéke körülbelül 250 millió forint, a szerződés öt évre szól. A hortobágyiaknak ez az ötödik lúdtenyésztési vállalkozása Kínában.
(MTI 2011. november 10., csütörtök 16:15)

http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=100568:az-agrarkapcsolatok-goerduelekenyebbe-tetelerl-targyalt-kinaban-a-vm-allamtitkara&catid=76:hazai-vonatkozasu-hirek&Itemid=113

Sikeres a kínai-magyar lúdtenyésztési együttműködés

2011. november 17.

Kína és Magyarország lúdtenyésztési együttműködése egyre sikeresebb mondta Kardeván Endre Kínában a II. Nemzetközi Tollfesztiválon.

Az államtitkár a rendezvényen kiemelte, hogy a magyar lúdtenyésztés hosszú történelmi múltra tekint vissza. Magyarország világhírű lúdfajtákkal és technológiával rendelkezik, ennek köszönhetően tavasszal Luanban a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. által biztosított lúdtojás és technológia alapján lúdkeltető és lúdnevelő projekt indult.

A magas szintű magyar-kínai agrárdiplomáciai kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a két ország vállalatai között egyre több üzleti kapcsolat jön létre.

A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára Pekingben sikeres tárgyalásokat folytatott Yang Guang-Xiang és Wang Anyi polgármester helyettesekkel, Shang Shegang-gal a Kereskedelmi Kamara elnök igazgatójával, valamint Jiang Zong Liang-gal, Anhui tartomány Behozatali és Kiviteli Főfelügyelősége és a Kínai Karantén Hivatal igazgatójával.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium
Létrehozva: 2011-11-08

Kínában is keresett a hortobágyi liba

2011. november 14.

Nem csak a kínaiaknak kell bennünket komolyan venni, hanem nekünk is a kínaiakat – mondja a Hortobágyi Lúd igazgatója. Varga Ferenc szerint a kínai tőke öt éven belül meg tudná menteni a magyar gazdaságot.

Nemrégiben meg a tolltépésről és állatkínzásról cikkeztek az újságok. Mára kiderült: a magyar pehelytoll világszínvonalú. Bár Kína a világ legnagyobb lúd- és kacsatolltermelője, a legjobb minőségű alapanyagért mégis a Hortobágyra zarándokolnak.
A világ leggyorsabban fejlődő gazdaságával hazánk igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, és ennek első, leginkább kézzelfoghatóbb jele, hogy Magyarországról nem csak tollat, hanem tojást, ludat, sőt még tenyésztési szakembert is „importálnak”.
Orbán Viktor magyar és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök júniusi megállapodása óta felgyorsultak az események Hortobágyon is. A két vezető többek között egymilliárd eurós projektfinanszírozási hitelkeretben állapodott meg, amelyet a Kínai Fejlesztési Bank biztosít.
Négy területen alakítottak ki a hortobágyiak konkrét együttműködést a kínaiakkal, az októberben idelátogató delegációval már a megvalósításon dolgoznak, és szeretnének eljutni a szándéknyilatkozatig – mondta a Kossuth Rádiónak Varga Ferenc, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója. Belső-Mongóliában továbbviszik a lúdtenyésztési programot és átalakítják az ottani lóállományt, és a kooperációt kiterjesztik a burgonyatermesztésre és a borászatra is.
A hortobágyi vállalkozás térségünkben az elsők között vette fel az üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. Varga Ferenc félszáz alkalommal járt a keleti országban 2004 óta, és mintegy 900 millió forint értékű exportot hozott létre. A kis magyar céget a kínai partner találta meg.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár is tárgyalt Jiang Pinggel, a 23 milliós lakosú Sanghaj polgármester helyettesével.
A kínai delegáció látogatása során felmérte az együttműködési lehetőségeket a gabona, a sertés és a halászati ágazat kutatás-fejlesztésében. A minisztériumi találkozó előtt a kínai fél megtekintette a herceghalomi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet, ahol a sertés, ezen belül is a mangalica tenyésztés keltette fel az érdeklődését.
Czerván György kiemelte, hazánk több tízmillió ember élelmiszerellátását tudja biztosítani, ezért a kutatás-fejlesztési technológiák exportján felül a mezőgazdasági termékek kivitelére is lehetőség nyílik.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kínai-magyar agrárkapcsolatok fejlődésének eredményeképpen néhány hónapja megnyílt a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. libakeltető telepe Anhui városában. Áprilisban összeült a két ország Mezőgazdasági Munkacsoportja Pekingben, több területen is együttműködési lehetőségeket találtak, például a gyümölcstermesztésben vagy a lótenyésztésben.
A 23 milliós Sanghaj egyike azoknak a kínai nagyvárosoknak, amelyek sokat tesznek azért, hogy az ott élőket biztonságos élelmiszerekkel lássák el. Jiang Ping kiemelte, a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával egyre nagyobb igény mutatkozik a biotermékekre és a vegyszermentes élelmiszerekre Sanghajban.
Mint ismert a Vidékfejlesztési Minisztérium júniusban együttműködési megállapodást írt alá a kínai Földügyi és Erőforrás Minisztériummal, így a két ország a földügyi igazgatás területén is szorosabbra fűzi a kínai-magyar kapcsolatokat.
(Forrás: Kosssuth Rádió, VM Sajtóirodája)

Kína vevő a jó minőségű magyar élelmiszerre

2011. október 5.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár ma délelőtt tárgyalt Jiang Pinggel, a 23 milliós lakosú Sanghaj polgármester helyettesével.

A kínai delegáció látogatása során felmérte az együttműködési lehetőségeket a gabona, a sertés és a halászati ágazat kutatás-fejlesztésében. A minisztériumi találkozó előtt a kínai fél megtekintette a herceghalomi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet, ahol a sertés, ezen belül is a mangalica tenyésztés keltette fel az érdeklődését.

Czerván György kiemelte, hazánk több tízmillió ember élelmiszerellátását tudja biztosítani, ezért a kutatás-fejlesztési technológiák exportján felül a mezőgazdasági termékek kivitelére is lehetőség nyílik.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kínai-magyar agrárkapcsolatok fejlődésének eredményeképpen néhány hónapja megnyílt a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. libakeltető telepe Anhui városában. Áprilisban összeült a két ország Mezőgazdasági Munkacsoportja Pekingben, több területen is együttműködési lehetőségeket találtak, például a gyümölcstermesztésben vagy a lótenyésztésben.

A 23 milliós Sanghaj egyike azoknak a kínai nagyvárosoknak, amelyek sokat tesznek azért, hogy az ott élőket biztonságos élelmiszerekkel lássák el. Jiang Ping kiemelte, a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával egyre nagyobb igény mutatkozik a biotermékekre és a vegyszermentes élelmiszerekre Sanghajban.

Mint ismert a Vidékfejlesztési Minisztérium júniusban együttműködési megállapodást írt alá a kínai Földügyi és Erőforrás Minisztériummal, így a két ország a földügyi igazgatás területén is szorosabbra fűzi a kínai-magyar kapcsolatokat.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Kínában is a Magyar hazai az igazi!

2009. szeptember 2.

Feng Yun Fei, a riporter több termelőnél felvásárlóként mutatkozik be, mindenkinél libát akar venni, de meglepetéssel tapasztalja, hogy senki sem akar eladni. Még úgy sem, hogy az átlagos 11 yuanos piaci ár helyett 15 yuant ígér. Az ok pedig az, hogy egy céggel visszavásárlási szerződést kötöttek a ludakra. Az átvett napos libák eladása miatt nem kell aggódni, hiszen eleve megvan a vevő.

Ezek a ludak szokatlanok: a hím állatoknak nincs bütyök az orrán, ezért a kívülálló nem is tudja megkülönböztetni a nősténytől. A termelő úgy különbözteti meg, hogy a gúnár teste és feje is nagyobb. Ami még érdekes, hogy a Kínában megszokott ludakkal ellentétben ennek kék a szeme. De vajon milyen állat is ez? Magyarországról importált hortobágyi fehér lúd.

A Tongliao Városi Mezőgazdasági és Állattenyésztési Hivatal helyettes vezetője, Xi Shuyun elmondása alapján a hortobágyi fehér ludat a helyi lúdállomány javítása érdekében 2005-ben külföldi befektetésen keresztül sikerült behozni.

A hortobágyi fehér lúd nagy feltűnést keltett: nagyobbra nő, mint az eddigi fajták. A hagyományos helyi lúd 3 – 3,5 kg testtömegű, ez viszont több mint 10 kg. Ráadásul a tojása is nagyobb. Ennek bizonyítására a riporter két tojást mér le: az egyik egy átlagos fehér lúdé, a másik a hortobágyi fehér lúdé. Az előző tömege 102,5g, míg utóbbié 161,0 g. A két tojás tömege között nagyjából hatvan gramm különbség van. És ez még nem is a legnagyobb hortobágyi lúdtojás, hiszen akár 220 grammos tojást is találhatunk! A hortobágyi lúd gyorsan nő, kéthetesen már 720 grammos, ezzel szemben a helyi csak 450 grammos. Zhang Jianmin, egy helyi állattenyésztő meséli, hogy ez a fajta látványosan gyorsabban fejlődik: míg a helyi fajtát általában 80-90 naposan számítjuk hízottnak, amikor 3,0 – 3,5 kilós, addig a hortobágyi 60 napos kora környékén már átlagosan 4,5 – 5 kilós. Ha jól laktak és jót ittak a ludak, elhajtjuk őket egy kicsit dolgozni is: a ludak munkája az, hogy tollat adjanak. De fáj-e ez az állatoknak? A tolltépő szakmunkás szerint igen, van egy picike fájdalom, de ha az ember a megfelelő mozdulatokat végzi, akkor minimalizálható a fájdalom és a sérülés is. Az első tépésre az állat 60 napos korában kerül sor. Aztán minden 42. napon. Vagyis júniustól október közepéig évente négyszer lehet tépni.

A lúdpehely minőségét hogyan mérhetjük? A termékből 28,5 g-ot beleteszünk egy mérőedénybe, összekeverjük, majd rátesszük ezt az alumínium lemezt, ami lenyomja a megfelelő értékig a terméket, és ez a mérőszám adja a toll lazaságának az értékét. Ez itt 780 köbinch, ami igen kiváló, hiszen az átlagos hazai lúd tollának értéke mindössze 450 köbinch, és ez helyi viszonylatban eddig jó értéknek számított. A hortobágyi lúd pelyhe nagyobb kiterjedésű, lazább szerkezetű, hosszabb szálú, akár másfélszerese is lehet a hagyományos hazainak.

Hatezer lúd alkot egy falkát, ezzel bő 3 hónap alatt 60 ezer yuant lehet keresni, minden lúdon átlagosan 10 yuant.
Wang Yujie, a Hortobágyi Lúd Feldolgozó Vállalat felelős vezetője elmondja, hogy tavaly 1,8 millió hortobágyi ludat vágtak, körülbelül 4000 tonna tömegben. A hús fő piaca Shanghai, Zhejiang tartomány és Sichuan környéke. Tavaly kb. 800 tonna lúdtollat vásároltak fel, ennek egy része Japánba, illetve Zhejiangi feldolgozókba került.
A hortobágyi lúd nem csak a tolla, de a húsa miatt is értékes. A hús látványra is szép, a helyiek is egyre inkább megkedvelik az ízét.
Egy étteremtulajdonos szerint az itteni lúd azért olyan finom és puha, mert egész életében friss füvet fogyasztott. A fogyasztók is dicsérik, mert a hús omlós és ízletes, ráadásul elég egy ludat rendelni az egész családnak. Egy másik fogyasztó a nagyon nagy a combokat dicséri, míg egy másik pedig a méretes zúzát.
A hortobágyi lúd jelenleg a tonglaoi lúdtenyésztés 30%-át teszi ki, jelenleg kb. 3 millió van tenyésztőknél, ezek összértéke 300 millió yuan.

Utolsó felirat:
A kiváló fajta behozatalával sikerült mozgósítani a tenyésztőket. Tongliaoban 30 ezren foglalkoznak hortobágyi fehér lúd tenyésztésével, ők átlagosan 13 ezer yuan feletti bevételt tudnak ebből elérni.

Fu Guangzhao magyar vendég üzletembert fogad

2009. június 29.

Varga Ferenc és Fu GuangzhaoJúnius 29-én délután Fu Guangzhao városi párttitkár, a városi népi gyűlés állandó bizottságának elnöke az International Nagyszálló első emeletén fogadta a városunkba lúdtenyésztéssel kapcsolatos projekt tárgyában tárgyalásokra érkező Varga Ferenc urat, a magyar Hortobágyi Lúdtenyésztő ZRt. vezérigazgatóját és delegációját. A találkozón megjelent továbbá Sui Jianbo városi párttitkár-helyettes és Gong Huaguo polgármester-helyettes.

Fu Guangzhao kifejezte örömét, hogy a delegációval öt hónap után ismételten találkozhat. Kijelentette, hogy az utóbbi évek során Rushan város a kiváló földrajzi elhelyezkedésére, kiváló erőforrásbeli és környezeti adottságaira támaszkodva tovább fejlődött a kifelé nyitás irányában, teljes körűen erősítette mind a hazai mind a külföldi technológiai tapasztalatcserét és együttműködést, a város gazdasága egyre inkább exportorientált, s sorra – másra települnek be vagy létesülnek fontos termelőágazatok. Kiváltképp az utóbbi két évben Rushan kitart a mezőgazdasági termények minőségének regionális felügyelete mellett, mellyel elősegíti az egész város gazdaságának stabil és viszonylag gyors fejlődését. Sikeresen elindította a “biztonságos”, “bio termény” és “nagy hatékonyságú”mezőgazdasági termékcímkéket, a háziszárnyasok tartási körülményei kiválóak, források bőségesek – ezek mind kiváló alapot képeznek a külfölddel való együttműködésre. A magyar Hortobágyi Lúdtenyésztő Vállalat Rushant választotta, hogy itt vesse meg lábát és indítsa útjára beruházását és fejlődését. Ez a döntés feltétlenül egy újabb és magasabb szintre fogja emelni a vállalkozást. Fu Guangzhao kifejezte, hogy Rushan város pártbizottsága, a városi kormányzat teljes erejével támogatja és segíti a vállalkozást abban hogy megoldja a fejlődése során jelentkező nehézségeket, hogy a Hortobágyi Lúdtenyésztő Vállalat rushani befektetése jól megtérüljön, és megvalósuljon “a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös egyenlőség, a közös nyereség és közös fejlődés”.

Varga úr köszönetét fejezte ki a városnak, hogy a projekt megvalósulásában ilyen nagy támogatást kap. Mint mondta, Rushan földrajzi elhelyezkedése kiváló, erőforrásai bőségesek, természeti környezete gyönyörű, és rendkívül alkalmas beruházásra, fejlődésre. Különösképpen a Rushan városi párbizottság és városi kormányzat nagy hatékonyságú munkája az, amely miatt e projekt megvalósulása elé nagy várakozással tekint. Mint kifejtette, a jövőben minél gyorsabban megszervezi a pénzösszeget és a szakembereket, hogy felgyorsítsa a projekt fejlődését, és mihamarabb megkezdődhessen a termelő tevékenység.

Rushani tartózkodása alatt Varga Ferenc úr, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Vállalat vezérigazgatója Shandong tartományi Shengquan Csoport Kft. igazgatótanácsának elnökével, Qiu Yanmo úrral aláírtak egy kínai- magyar házi víziszárnyas együttműködési szerződést.

Zhao Yun Xiang magyar vendégeket fogad

2009. június 24.

Június 24-én délután, a Belső-mongóliai Pártbizottság tagja, a Wu városi párttitkár, Zhao Yun Xiang a városi pártbizottság harmadik emeleti tárgyalójában fogadta a Magyarországról érkezett Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. Varga Ferenc vezérigazgató úr által vezetett delegációját, amely már hasonló tanulmányúton járt a városban.A delegációt kísérte a Magyar Köztársaság Nagykövetségének mezőgazdasági szakdiplomatája, Bíró István, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. mérnöke, Nagy úr és a Jilin Yupin vállalat elnöke is. A város polgármestere, Zhang Wen Zhong, He Yu Chun és más szervezetek vezetői és részt vettek a megbeszéléseken.

Zhao Yun Xiang és Varga FerencZhao Yun Xiang szívélyes üdvözlettel fogadta a Varga Ferenc által vezetett delegációt, bemutatta a város jelenlegi helyzetét, a libanevelés területén elért eredményeket , előnyöket és az ide tartozó jogszabályrendszert, és reményét fejezte ki az együttműködés fejlődése és további alakulása iránt.Varga úr kifejtette, hogy Wu város éghajlati viszonya, a földterület és a vízellátás tekintetében tökéletesen megfelel a libanevelés céljának, a projekt az előrehaladás széles skáláján mozoghat, remélhetőleg rátér a vállalat+telephely+libanevelők típusú fejlődés útjára, és így a projekt a megvalósítás ösvényére lép.

Varga úr és a delegáció a város ipari, gazdasági fejlesztési területeit is részletesen megismerte, tanulmányozta a Deda céget és Gegenmiao települést.

Zhao Yun Xiang és Varga FerencA Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. Magyarország keleti régiójában található, híres mezőgazdasági termékeket gyártó, lúdtenyésztő és értékesítő vállalat.2005-ben Tongliao városban leányvállalatot hozott létre, megkezdve a Kínán belüli tenyésztés fejlesztését. A Jilin Yuping vállalatcsoport fejlesztéssel, gyártással és értékesítéssel foglalkozó cég, egy import/export engedéllyel is rendelkező magánvállalat. Jilin tartomány legjelentősebb mezőgazdasági, ipari és kulturális értékeket képviselő vállalata, Changchunban 50, a tartományban mintegy 100 magánvállalatot számolhatunk.

A Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. és a Jilin Yuping vállalat közti együttműködés tervei szerint Wu városban egy 280ezer négyzetméteres tenyésztési területen keltetőüzem, takarmánygyártó üzem, vágóhíd, feldolgozóüzem stb. kerül kiépítésre, éves szinten 10 millió liba kerül levágásra, feldolgozásra mintegy 90 millió, a beruházás mértéke eléri az 125 millió yuant.

Pekingi kacsa a Hortobágyról

2009. április 1.

Kínai olimpikonok ruhájához is szállított már libatollat a belső-mongóliai liba- és kacsatenyészettel rendelkező Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt.

H a a libának négy lába lenne, az is kevés lenne Kínában – mond egy okot Varga Ferenc, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója arra, miért tudott pillanatok alatt igen sikeres lenni kínai vegyes vállalatuk.

A 2005 tavaszán 40 millió jüan (1 milliárd forint) alaptőkével létrehozott Belső-Mongol Menge Lúdipari Kft. tongliaói telephelyén 2006-ban 120 ezer, 2007-ben pedig már 1,13 millió ludat neveltek. Az idén ismét többszöröznek: jelenleg 4 millió hortobágyi fehér lúd gágog a cég észak-kínai telepein.

A kínai konyha tradicionálisan mindent szeret felhasználni a libából – azt is, amit mi, európaiak általában inkább a négylábú kedvencnek adunk: a fejét, a nyakát és a szárnya végét. De a legjobban a liba lábát szeretik, a kifejlett korában is mindössze 3 kilós kínai liba azonban – a 6 kilós hortobágyihoz képest mindenképpen – kis lábakon jár.
A tollfeldolgozással is foglalkozó Cseng Sui-jan 2003 őszén jelent meg a kies Hortobágyon Varga Ferencnél, hogy a világhírű hortobágyi libatollra kössön vele üzletet. A Toll Terméktanács elnökeként is ismert Varga hamar meggyőzte: a hatalmas távolság és a tetemes fuvarköltségek igencsak megdrágítanák a libatollat, egyszerűbb, ha magát a fajtát telepítik ki. “Nem csoda, hogy leesett az álluk a hortobágyi libától: a mi 5-6 évig tartott törzslibánkat élete során 3-4-szer is tépik, alkalmanként 10-16 deka tolltól szabadítva meg, míg a kínai liba egyáltalán nem bírja a kézi tépést” – érzékelteti a különbségeket Varga. A világ tolltermelésének 85 százalékát előállító Kína mennyiségben ugyan éllovas, minőségben azonban kevésbé. A toll minőségét jelző “bolyhosság” 28 gramm hortobágyi libatoll esetében 800-as értéket ér el, kínai konkurensének viszont be kell érnie az 550-essel. Így hát korántsem véletlen, hogy 2008. május 8-án, amikor a kínai sportolók az olimpiai lánggal felmásztak a Mount Everestre, a mínusz 20 fokban a hortobágyi liba tollával megtömött kabátot és nadrágot viseltek.

A vegyes vállalat már 2007-ben nyereséget termelt, igaz, a 350 millió jüanos (8,7 milliárd forintos) teljes beruházási értékhez képest még minimálisat. A komplett víziszárnyas-technológiát kitelepítették, a keltetőktől a feldolgozásig. Még a traktorgumikból és kivágott tetejű hordókból összeállított, az 1980-as évek Magyarországának kreativitását tükröző, gyakorlatilag költségmentes libaetető technológiát is átültették Kínába. Így az amúgy igen erőszakos és mohó libák balesetmentesen ehetnek-ihatnak a szabadban akkor is, ha beköszönt a zord idő.

A kacsa már nehezebb ügy. A hortobágyiak ennek ellenére elmondhatják magukról, hogy az évente 1,3 milliárd darab pecsenyekacsát előállító Kínában is meg tudták vetni a lábukat. Bár az angol kacsások elárasztották Kína déli és középső részét, a hortobágyi fajtával északon nem tudják felvenni a versenyt. “Az angol kacsa nem bírja a hideget, a mienk viszont igen” – mutat rá Varga, miért tudtak már 2006-ban mintegy 40 ezer darab tojást kiküldeni a telepre, aminek nyomán 32 ezer kiskacsa ki is kelt.
A konkurensek megjelenése azonban nemcsak a kacsabizniszt fenyegeti. “Régiónk minden országából nyomulnak keletnek, s ha nem igyekszünk, elszedik előlünk a legjobb lehetőségeket” – figyelmeztet Varga Ferenc. Az öt év alatt 34 kínai utazást lebonyolító szakember komoly lehetőségeket lát a víz-, szennyvíz- és szemétkezelésben, a tejfeldolgozásban, a lótenyésztésben, a sajtgyártásban, a szőlőtermesztésben, illetve a borban. “A kínaiak nagyon komolyan vesznek minket; ha megjelenünk egy delegációval, tartományi és önkormányzati vezetőkkel szerveznek hivatalos tárgyalást, s ilyenkor nekünk is kellene prezentálnunk néhány magas szintű állami tárgyalópartnert” – mondja kissé keserűen.
A kínai üzleti tárgyalások sorsa leginkább az étkezőasztalnál és a koccintások során dől el, a személyes kapcsolat, a bizalom fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. “Csak jó tolmáccsal érdemes belevágni egy tárgyalásba: a kínaiak közül viszonylag kevesen beszélnek angolul, s elég egy rossz fordítás, egy vélt sértés, s máris fuccs az üzletnek” – teszi hozzá Varga Ferenc, akinek azért rossz tapasztalata is akad. Cége a belső-mongóliai sikereken felbuzdulva tavaly novemberben újabb vegyes vállalatot alapított Bajannuober város élelmiszer-ipari cégével közösen. A Yubo Szárnyas Tenyésztő Kft. azonban “eltűnt” a bürokrácia sűrűjében.

Az előkészítésbe mintegy 10 millió forintot fektettek be, aminek a sorsa most kétséges, mivel megkereséseikre, e-mailjeikre nem kapnak választ.

A libák után lovakat és a magyar szürkét vinnénk Kínába

2009. január 22.

Ludas Matyit is emlegették Pekingben Gőgös Zoltán, az FVM államtitkárának kínai vendéglátói, akik nem csak a nagy szárnyasok iránt, hanem a magyar lovak, a mezőgazdasági alapú energiaipari technológia, a termelési rendszerek, és a magyar élelmiszerbiztonsági törvény iránt is érdeklődnek. Mi eladni szeretnénk.

Változtatni kell a filozófiánkon – mondta tárgyalásait, vidéki látogatásait követően Gőgös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Pekingben és összefoglalóan megjegyezte: „oda kell mennünk, ahol a fejlesztések zajlanak, ahová a tőke áramlik. Magas feldolgozottsági fokú termékekkel kell kereskednünk, mert arra van igény; a kínai piacon is már csak azzal rúghatunk labdába.” Az agrártárca államtitkára felkereste az északkelet-kínai Tongliaóban lévő magyar-kínai alapítású lúdipari céget, amely magyar vízi szárnyas tenyésztési technológiára alapozottan kiváló referenciaként működik, továbbá a térségben újabb lehetőségek után kutatott.

Tárgyalásai során például elhangzott, hogy kínai részről igény lenne a 380 ezres mongol ló fajta vérfrissítésére, amire elképzelhető, hogy sikerül magyar partnert találni. Henan tartományban ugyancsak szóba került a ló, mivel már központi döntés született egy hatalmas lovas wellness felépítéséről. A mintegy 15-20 milliárd forintos beruházás érdekelne bennünket – mondta Gőgös Zoltán, hozzátéve, hogy ezért is fontos lenne a már meglévő úgynevezett baromfi protokoll és a gyakorlatilag már megszövegezett és csak aláírásra váró sertés protokoll után a ló protokoll – mielőbbi tető alá hozása. Ez ugyanis feltétele annak, hogy ne csak egyedi engedélyezéssel exportálhassunk Kínába.

A belső-mongóliai megbeszélések során felmerült az is, hogy szakemberekkel, technológiával segítenénk a mezőgazdasági alapú kínai energetikai fejlesztéseket, konkrétan a kukorica alapú szeszgyártást, továbbá hogy a magyar szürke, illetve a magyar tarka szarvasmarhával versenybe szállnánk a már jelen lévő világfajtákkal, mivel hogy azok jól alkalmazkodnának a helyi adottságokhoz.

Az FVM államtitkára emlékeztetett arra, hogy a magyar lúddal egy kiállításon sikerült felhívnunk magunkra a figyelmet, hisz’ kétszer akkora a súlyuk, mint a kínaiakénak és kétszer akkora a lábuk is, ami itt különösen is fontos. A magyar húslibák aztán további feltűnést keltettek, amikor kiderült: nem csak vágás után lehet megkopasztani, mint ázsiai rokonaikat, hanem életükben is jól viselik a tépést, alaposan megritkított tollazattal is tovább szaladgálnak és növesztik tollruhájukat. Gőgös Zoltán elmondta, hogy a kínai állattenyésztők szövetségének alelnöke emlegette ugyan Ludas Matyit is, de hírnevünket megalapozni lúd-fronton inkább az elmúlt évek egyre szaporodó libás vállalkozásaival sikerült.

Az FVM-államtitkár rövid, de zsúfolt programja során Pekingben találkozott a kínai gabonaszövetség, a Karantén Hivatal, és a Mezőgazdasági Minisztérium illetékeseivel is, s szinte kivétel nélkül mindenütt jelezték, hogy szívesen jönnének Magyarországra tapasztalatokat gyűjteni – például az egykori termelési rendszerek honosításának lehetőségeiről, vagy élelmiszerbiztonsági törvényünk gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan.

A kora tavaszra tervezett magyar-kínai gazdasági vegyes bizottsági ülés mezőgazdasági vonatkozású témáinak egyeztetése során a magyar államtitkár felvetette, hogy szeretnénk egy mezőgazdasági keretszerződést, amelyben meghatároznák a két ország között a kutatás, az oktatás, az állattenyésztés, illetve a már említett mezőgazdasági alapú energetika területén az együttműködés irányait. Gőgös Zoltán az MR1 Kossuth Rádió kérdésére elmondta, a magyar agrárexport az elmúlt évben megközelíti az egy évvel korábbit, ami, durván 4 millió dollár volt. Ez az érték nem túl magas, de az államtitkár bízik abban, hogy egy az alapvetően előnyös pozíciónkat kihasználó célirányos piackutatással és átgondolt kereskedelempolitikával ezt az összeget évente meg lehet duplázni, vagy akár háromszorozni.

Forrás: MR1

Tongliao és Debrecen

2008. augusztus 27.

Varga Ferenc és Kusai SándorA Föld legnépesebb állama, az immár 1 321 milliárd lakosú Kína 9,6 millió km2 területen fekszik. Az ország 7 ezer milliárd dolláros éves GDP-jével az USA mögött a világ második legnagyobb nemzetgazdasága. A kínai gazdasági növekedés az elmúlt 30 évben átlagosan évi 9,8% volt, amellyel Kína a világon az első helyen áll. Kína Magyarország hatodik legnagyobb külkereskedelmi partnere, ezen a téren csak Németország, Ausztria, Oroszország, Olaszország és Franciaország előzi meg.

Belső-Mongólia Kína harmadik legnagyobb, 1,2 millió km2 területű északi tartománya. Viszonylag gyéren lakott, lakosainak száma 24-25 millió, melyből mintegy 5-5.5 millió mongol nemzetiségű. A tartomány gazdasági fontosságát tekintélyes szén-, fém- és ásványi anyagkészlete jelenti, de a mezőgazdasági termelésből is kiveszi a részét. A tartomány éves GDP-je mintegy 80 milliárd dollár, azaz csaknem fele az éves magyar bruttó nemzeti terméknek. Az utolsó öt évben az éves növekedési ráta meghaladta a 20(!) %-ot.

Az 1936-ban lapított Tongliao 1999 óta egyike Belső-Mongólia kilenc regionális szintű városának. Közigazgatási határain belül 3,1 millió lakos él, míg magát a szűken vett várost bő 400 ezren lakják. Gazdasága erőművéről, élelmiszeriparáról nevezetes, és híresek felsőoktatási intézményei is.

A testvérvárosi kapcsolatokat egy debreceni-hortobágyi üzletember, Varga Ferenc kezdeményezte. Kínában alapított vegyesvállalata, a Tangliao Mongolia Co. (Menge) rövid idő alatt, látványosan épült fel, ma mintegy 4 millió libát keltet és nevel. A Kínában főként pehelytolláért tartott haszonállat a magyarországihoz hasonló éghajlati körülmények között még az itthon tapasztaltakhoz képest is gyorsan fejlődik. A cég egyik szakmai vezetője Nagy Szabolcs, aki a debreceni küldöttség kísérője volt júliusban.