Ludas Matyit is emlegették Pekingben Gőgös Zoltán, az FVM államtitkárának kínai vendéglátói, akik nem csak a nagy szárnyasok iránt, hanem a magyar lovak, a mezőgazdasági alapú energiaipari technológia, a termelési rendszerek, és a magyar élelmiszerbiztonsági törvény iránt is érdeklődnek. Mi eladni szeretnénk.
Változtatni kell a filozófiánkon – mondta tárgyalásait, vidéki látogatásait követően Gőgös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Pekingben és összefoglalóan megjegyezte: „oda kell mennünk, ahol a fejlesztések zajlanak, ahová a tőke áramlik. Magas feldolgozottsági fokú termékekkel kell kereskednünk, mert arra van igény; a kínai piacon is már csak azzal rúghatunk labdába.” Az agrártárca államtitkára felkereste az északkelet-kínai Tongliaóban lévő magyar-kínai alapítású lúdipari céget, amely magyar vízi szárnyas tenyésztési technológiára alapozottan kiváló referenciaként működik, továbbá a térségben újabb lehetőségek után kutatott.
Tárgyalásai során például elhangzott, hogy kínai részről igény lenne a 380 ezres mongol ló fajta vérfrissítésére, amire elképzelhető, hogy sikerül magyar partnert találni. Henan tartományban ugyancsak szóba került a ló, mivel már központi döntés született egy hatalmas lovas wellness felépítéséről. A mintegy 15-20 milliárd forintos beruházás érdekelne bennünket – mondta Gőgös Zoltán, hozzátéve, hogy ezért is fontos lenne a már meglévő úgynevezett baromfi protokoll és a gyakorlatilag már megszövegezett és csak aláírásra váró sertés protokoll után a ló protokoll – mielőbbi tető alá hozása. Ez ugyanis feltétele annak, hogy ne csak egyedi engedélyezéssel exportálhassunk Kínába.
A belső-mongóliai megbeszélések során felmerült az is, hogy szakemberekkel, technológiával segítenénk a mezőgazdasági alapú kínai energetikai fejlesztéseket, konkrétan a kukorica alapú szeszgyártást, továbbá hogy a magyar szürke, illetve a magyar tarka szarvasmarhával versenybe szállnánk a már jelen lévő világfajtákkal, mivel hogy azok jól alkalmazkodnának a helyi adottságokhoz.
Az FVM államtitkára emlékeztetett arra, hogy a magyar lúddal egy kiállításon sikerült felhívnunk magunkra a figyelmet, hisz’ kétszer akkora a súlyuk, mint a kínaiakénak és kétszer akkora a lábuk is, ami itt különösen is fontos. A magyar húslibák aztán további feltűnést keltettek, amikor kiderült: nem csak vágás után lehet megkopasztani, mint ázsiai rokonaikat, hanem életükben is jól viselik a tépést, alaposan megritkított tollazattal is tovább szaladgálnak és növesztik tollruhájukat. Gőgös Zoltán elmondta, hogy a kínai állattenyésztők szövetségének alelnöke emlegette ugyan Ludas Matyit is, de hírnevünket megalapozni lúd-fronton inkább az elmúlt évek egyre szaporodó libás vállalkozásaival sikerült.
Az FVM-államtitkár rövid, de zsúfolt programja során Pekingben találkozott a kínai gabonaszövetség, a Karantén Hivatal, és a Mezőgazdasági Minisztérium illetékeseivel is, s szinte kivétel nélkül mindenütt jelezték, hogy szívesen jönnének Magyarországra tapasztalatokat gyűjteni – például az egykori termelési rendszerek honosításának lehetőségeiről, vagy élelmiszerbiztonsági törvényünk gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan.
A kora tavaszra tervezett magyar-kínai gazdasági vegyes bizottsági ülés mezőgazdasági vonatkozású témáinak egyeztetése során a magyar államtitkár felvetette, hogy szeretnénk egy mezőgazdasági keretszerződést, amelyben meghatároznák a két ország között a kutatás, az oktatás, az állattenyésztés, illetve a már említett mezőgazdasági alapú energetika területén az együttműködés irányait. Gőgös Zoltán az MR1 Kossuth Rádió kérdésére elmondta, a magyar agrárexport az elmúlt évben megközelíti az egy évvel korábbit, ami, durván 4 millió dollár volt. Ez az érték nem túl magas, de az államtitkár bízik abban, hogy egy az alapvetően előnyös pozíciónkat kihasználó célirányos piackutatással és átgondolt kereskedelempolitikával ezt az összeget évente meg lehet duplázni, vagy akár háromszorozni.
Forrás: MR1