Nem csak a kínaiaknak kell bennünket komolyan venni, hanem nekünk is a kínaiakat – mondja a Hortobágyi Lúd igazgatója. Varga Ferenc szerint a kínai tőke öt éven belül meg tudná menteni a magyar gazdaságot.

Nemrégiben meg a tolltépésről és állatkínzásról cikkeztek az újságok. Mára kiderült: a magyar pehelytoll világszínvonalú. Bár Kína a világ legnagyobb lúd- és kacsatolltermelője, a legjobb minőségű alapanyagért mégis a Hortobágyra zarándokolnak.
A világ leggyorsabban fejlődő gazdaságával hazánk igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, és ennek első, leginkább kézzelfoghatóbb jele, hogy Magyarországról nem csak tollat, hanem tojást, ludat, sőt még tenyésztési szakembert is „importálnak”.
Orbán Viktor magyar és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök júniusi megállapodása óta felgyorsultak az események Hortobágyon is. A két vezető többek között egymilliárd eurós projektfinanszírozási hitelkeretben állapodott meg, amelyet a Kínai Fejlesztési Bank biztosít.
Négy területen alakítottak ki a hortobágyiak konkrét együttműködést a kínaiakkal, az októberben idelátogató delegációval már a megvalósításon dolgoznak, és szeretnének eljutni a szándéknyilatkozatig – mondta a Kossuth Rádiónak Varga Ferenc, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója. Belső-Mongóliában továbbviszik a lúdtenyésztési programot és átalakítják az ottani lóállományt, és a kooperációt kiterjesztik a burgonyatermesztésre és a borászatra is.
A hortobágyi vállalkozás térségünkben az elsők között vette fel az üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. Varga Ferenc félszáz alkalommal járt a keleti országban 2004 óta, és mintegy 900 millió forint értékű exportot hozott létre. A kis magyar céget a kínai partner találta meg.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár is tárgyalt Jiang Pinggel, a 23 milliós lakosú Sanghaj polgármester helyettesével.
A kínai delegáció látogatása során felmérte az együttműködési lehetőségeket a gabona, a sertés és a halászati ágazat kutatás-fejlesztésében. A minisztériumi találkozó előtt a kínai fél megtekintette a herceghalomi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet, ahol a sertés, ezen belül is a mangalica tenyésztés keltette fel az érdeklődését.
Czerván György kiemelte, hazánk több tízmillió ember élelmiszerellátását tudja biztosítani, ezért a kutatás-fejlesztési technológiák exportján felül a mezőgazdasági termékek kivitelére is lehetőség nyílik.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kínai-magyar agrárkapcsolatok fejlődésének eredményeképpen néhány hónapja megnyílt a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. libakeltető telepe Anhui városában. Áprilisban összeült a két ország Mezőgazdasági Munkacsoportja Pekingben, több területen is együttműködési lehetőségeket találtak, például a gyümölcstermesztésben vagy a lótenyésztésben.
A 23 milliós Sanghaj egyike azoknak a kínai nagyvárosoknak, amelyek sokat tesznek azért, hogy az ott élőket biztonságos élelmiszerekkel lássák el. Jiang Ping kiemelte, a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával egyre nagyobb igény mutatkozik a biotermékekre és a vegyszermentes élelmiszerekre Sanghajban.
Mint ismert a Vidékfejlesztési Minisztérium júniusban együttműködési megállapodást írt alá a kínai Földügyi és Erőforrás Minisztériummal, így a két ország a földügyi igazgatás területén is szorosabbra fűzi a kínai-magyar kapcsolatokat.
(Forrás: Kosssuth Rádió, VM Sajtóirodája)